Díjazottak

Budai Ilona (Felpéc, 1951. április 3. –) Kossuth-díjas magyar népdalénekes, előadóművész, az Óbudai Népzenei Iskola népi ének tanára.

Egy Felpéchez közeli tanyán, Győr-Sopron megyében született. Gyermekéveit a szomszédos Gyömörén töltötte, ahova 1954-ben költözött a család. Az éneklés örömét, a népdalok szeretetét a szülői házból hozta magával, édesanyja dallal altatta és ébresztette, s apja is nagyon szeretett énekelni. A gimnáziumot Ménfőcsanakon végezte, hangjára magyartanára figyelt fel. Ő adta először a kezébe a Kodály-Vargyas népdalos példatárat, s ő készítette föl sok megyei és országos versenyre, majd a Ki mit tud?-ra.
Az első igazi sikereket az 1968-as Ki mit tud?, de még inkább a Nyílik a rózsa című vetélkedő hozta meg a számára, majd az 1970-es Röpülj páva országos népdalversenyen az első díj mellett elnyerte Kodály Zoltánné különdíját is. A vetélkedőn ismerkedett meg Halmos Bélával és Sebő Ferenccel, akikben társakra lelt, s motorjai lettek a táncházi mozgalom néven ismert nagy népzenei megújulásnak. Budai Ilona 1971-ig a soproni óvónőképző növendéke volt. A diploma megszerzése után néhány évig óvónőként dolgozott Budapesten, közben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolát végezte el 1972 és 1977 között.
Első önálló népdalestjét Nagy László nyitotta meg, egy neki ajánlott versével, 1976-ban. Két évre rá jelent meg első önálló nagylemeze Élő népzene címmel. Ugyanebben az évben alakult budapesti fiatalokból a Vikár Béla Népdalkör, amelynek alakulása óta vezetője. Generációk kerültek ki ebből a csoportból, akik a népdalok szeretetét vitték és adták tovább.
A hetvenes évek derekától járja a környező országok magyarlakta vidékeit népdalokat gyűjteni, az éneklés technikáját elsajátítani. Nemcsak népdalok után kutat több évtizede a Kárpát-medencében, hanem népmeséket is gyűjt; amíg kicsi volt a fia, sokat mesélt neki, aztán 2001-ben elkészült első mesekazettája gyermekeknek, nem sokkal később egy felnőtteknek szóló is, 1995-ben jelent meg első CD-lemeze Magyarország édes hazám címmel.
A pedagógusi pályát sem hagyta el: 1986-tól tanít a III. kerületi zeneiskola népzenei tanszakán, amely később önállóvá vált Óbudai Népzenei Iskola néven. Néhány éve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán is tanít, s 1975 óta vezet nyaranta népzenei táborokat.
A Magyar Rádióban 1987 és 1997 között népdalt tanított (Énekeljünk együtt), 1997-től Fúvom az énekem címmel vezetett műsort. 2008 februárjától a Magyar Katolikus Rádióban szerkeszt és vezet népzenei műsort, amelynek címe Népdalforrás.
Budai Ilona életének fő célja: ahol csak lehet, terjeszteni, tanítani a népdalokat, és elültetni azt a lelkiséget az emberek, a fiatalok szívében, amit ezek a dalok hordoznak, a hitet, az emberséget, a hazaszeretetet és a hűséget.

Díjai:

Kodály Zoltán-díj (1986)
Magyar Rádió nívódíja (1988)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1993)
Magyar Örökség díj (1996)
Életfa-díj (2010)
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014)
Kossuth-díj (2016)