Település:   
   
Megye: ,
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1950

Leírás

1965–69: a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítőszobrász szakán tanult.
1973: Országos Népművészeti pályázat, aranyérem;
1976: a Népművészet Ifjú Mestere;
1977: a Népművelési Intézet nívódíja;
1980: Játékpályázat, I. díj;
1981: Bács-Kiskun megye SZMT művészeti díja.

Munkásságát Szolláth György a következőképpen jellemzi: „Képzőművészcsaládban nőtt fel, édesapja szobrász (Csákvári Nagy Lajos), édesanyja festőművész (Csókos Györgyi). Érettségi után Csíkszentmihályi Róbert mellett dolgozott, majd 1974-től Kecskeméten élt. 1992-ben költözött Szentendrére. Főleg fával, kővel, vassal dolgozik. A fából faragott, népművészeti formarenddel, motívumokkal élő játszótéri plasztikák többek között az ő tevékenysége révén honosodtak meg Magyarországon.”

1970-ben Etyeken volt egyéni kiállítása. Köztéri művei szobrok, reliefek és játszótéri plasztikák formájában az ország számos településén megtalálhatók. Jelentősebb köztéri alkotásai: Oroszlánok (mészkő szobrok, 1968, Etyek); játszótéri plasztika (fa, mészkő, 1977, Kecskemét, Széchenyi városrész); Fejlődés (márványszobor, 1977, Etyek); Hangszerszobrok (vas, fa, 1980, Kecskemét); Csikó (mészkőszobor, 1982, Kecel); Gerskovits Péter (márvány portré-domborműves emléktábla, 1987, Szolnok). Kivitelezőként részt vett Velekei József Lajos Világfa című tervének megvalósításában (12 m magas tölgyfa plasztika, 1992, Gödöllő).