Díjazottak

Mezey Tamás
(1943-1992)

Mezey Tamás fafaragó népi iparművész 1943-ban született Madocsán. Két évtizedig élt Sajószentpéteren, 1962-től pedig az 1980-as évek végéig Sárospatakon. Nyersanyagai a különböző fafajták mellett a szaru, a csont és a szárított tökhéj (kobak) voltak. A hagyományos formájú használati tárgyak, háztartási eszközök mellett díszdobozokat, tülköket készített karcolt, domború fafaragásos, berakásos és ólmozott technikával. Leggyakoribb díszítményeit stilizált központi rózsamotívumból kiinduló növényi ornamentika alkotja. Ujabban pásztor-, betyár- és vadászjelenetek, madárábrázolások is megjelentek tárgyain.
Munkáival 1970-ben az Ifjú Népművész, 1971-ben a Népi Iparművész, 1973-ban pedig a Népművészet Ifjú Mestere címet nyerte el.
1992-ben Sajószentpéteren hunyt el.

Mezey Tamás és a „sárospataki fafaragók"

"Éppen 30 esztendeje, hogy az első sárospataki fafaragó tábor megnyitotta kapuját azok számára,akik a magyar népművészet hagyományait igyekeztek a maguk munkáival folytatni és új életre kelteni. Ennek a nemes vállalkozásnak elindítója és 11 éven át éltetője volt Mezey Tamás, aki már nem lehet közöttünk, s akire ma szintén emlékezünk.
Az ő kezdeményezését országosan is az elsők között tartjuk számon, munkásságát az idők múlásával egyre jobban értékeljük, máig megőrzött alkotásait pedig - mint közelmúltunk kulturális, művészeti emlékeit - becsüljük.
Az a közösségi alkotó szellem, amelynek Sárospatak 1972 és 1982 között az évenként megismétlődő táborok keretében helyet adott, a népművészet átalakulásának, formai és esztétikai megújulásának kifejezőjévé vált."

Dr. Janó János

Honismeret, 31. évf. 2. sz. (2003.)



A sárospataki fafaragó; elsősorban pásztorművészeti alkotásokat, illetve kerámiákat tartalmazó néprajzi gyűjteménye a sárospataki Rákóczi Múzeumba került.