Díjazottak

A Fondor és a Buda Folk Band tagjaként vált ismertté Maruzsenszki Andor a 2000-res években. Mostanában az Erdőfű zenekarban aktív, illetve a legújabb népzenei közönség kedvenc Parasztok Atmoszférában projektnek is alapembere.

Topolyán születtem, 1983 május 4.-án. Az elemi iskola első négy évét Moravicán végeztem, itt ismerkedtem meg első hangszeremmel, a citerával, majd még óvodában a hegedűvel, pár évvel később pedig klarinétozni kezdtem az iskolai fúvósoknál. Kezdetben, lévén jó a társaság, a citera állt hozzám a legközelebb. Az osztálytársakból álló Vackor citerazenekarral szép eredményeket értünk el az Újvidéki Szólj síp, szólj versenyeken édesapám gardírozása mellett. Időközben a hegedűlés majdnem abbamaradt: a komolyzene szigora túl nagy tehertétel volt, És ami még fontosabb, játszása nem okozott örömet.

Az első népdalokat hegedűn Halmos Bélától tanultam jászberényi táborozások során, majd a nálamnál 5 évvel idősebb bátyám vett szárnyai alá, aki ekkor már a falubeli táncosokat kísérte. Valahogy ekkor tájt szerettem meg hegedűn muzsikálni. Komolyzenei pályámnak az vetett véget, hogy családommal elköltöztünk a háború által kifacsart Szerbiából. Az ötödik osztályt már Jánoshalmán folytattam, majd Kiskunhalasra kerültem hatosztályos gimnáziumba, a család itt vett házat, talán ezért is, ezt a helyet tartom második otthonomnak. A zene jó szolgálatot tett ezekben a nehéz időkben…

Gimnázium elején már bandában muzsikáltam, a bátyám által életre hívott Ördöngős zenekarban, és nem sok időnek kellett eltelnie, hogy osztálytársakkal összefogva saját zenekart (Kincses zenekar) alakítsak. Rengeteget gyakoroltam ekkoriban, ültem a lejátszó előtt és ha kellett ezerszer is meghallgattam a tanulni kívánt dalt. Nyáron táborokba jártam, főképp Jászberénybe, ahol sikerült egymás után pár évig Neti Sanyi bácsitól tanulni, a zenei fejlődésben pedig a hétvégi Méta-kurzusok is sokat segí­tettek.

Hatalmas lökést adott számomra, hogy 2000-ben sikerült felkerülni Kunos Tamás és Barcza Zsolti kíséretében az új élő Népzene albumra egy Csipás blokkal. A gimnázium után Pestre kerültem és rövid időn belül új zenészbarátokra találva megalakult a Fondor zenekar. Ha kérdik tőlem kivel és mit szeretek legjobban zenélni, mindig azt mondom „velük” és kalotaszegit.